Kérdezz!

Létezik egy kommunikációs eszköz, amely nagyon fontos, a legtöbben mégsem használják ki teljesen. Ez az eszköz a kérdés. A legtöbb ember egyetlen cél érdekében használja a kérdést: hogy információt szerezzen. Ez is nagyon jó módja a kérdés használatának, de nem az egyetlen. A kérdéseket többféleképpen is lehet használni a kommunikáció művészetében. Akik hatékonyan tesznek fel kérdéseket, azok sikeresebb és hatékonyabb kommunikátorok lesznek.

Tudtad, hogy a legtöbb ember figyelme elkalandozik a beszélgetések során, és csak félig-meddig figyelnek oda arra, amit a másik mond? És tudtad, hogy ezt a kérdést nem azért tettem fel, hogy információt szerezzek, hanem azért, hogy figyelmet? A kérdések hihetetlenül hatásosan hozzák vissza az embert az álomvilágból. Az emberek úgy vannak kondicionálva, hogy válaszoljanak a kérdésekre, ezért mikor a kérdő hangsúlyt hallják, az agyuk azonnal a beszélőre összpontosít. Ezeket a figyelemfelkeltő kérdéseket remekül lehet beszédekben és előadásokban használni, főleg bevezetőképpen.

Észrevetted, hogy a legutóbbi kérdésemben megosztottam veled némi információt? Minden kérdés felkelti a figyelmet, de ugyanakkor más célokat is szolgálnak. Ebben az esetben például a „tudtad, hogy…” vagy „gondoltad volna, hogy…” kezdetű kérdések információt osztanak meg az olvasóval vagy hallgatóval. Ilyen kérdésekkel hatékonyabban lehet információt célba juttatni, mivel az olvasó / hallgató és felteszi magának a kérdést, és gondolatban meg is válaszolja. A kérdésmegosztásnak ez a formája jól működik, de nem szabad visszaélni vele. Az információmegosztó kérdéseket alkalmanként, valóban fontos dolgok közlésére használjuk.

Hogy éreznéd magad, ha elsajátítanád a kérdések tudományát, és bárkinek bármilyen üzenetet hatékonyan el tudnál juttatni? Hogyan segítene ez abban, hogy elérd a sikert? (drámai szünet…) Ezeket a kérdéseket azért tettem fel, hogy gondolkodásra és érzésre serkentselek. Érzelmekkel kommunikálni, és nem csupán néhány szóval – olyan képesség ez, amely csak keveseknek adatott meg. Ez a sikeres kommunikátor egyik leghatékonyabb képessége, és a kérdés ennek a képességnek egyik legjobb felhasználása.

Hadd kérdezzem meg: ha egyszer sikeres és gazdag leszel, akkor is fogod a kérdéseket másra is használni, az információszerzésen kívül? És ezzel eljutottunk a feltételező kérdésekhez. Figyeld meg, hogy nem azt kérdeztem, hogy leszel-e valaha is sikeres és gazdag, ezt már feltételeztem, amikor feltettem a kérdést. A kérdés a terveidről szól, és arról, hogy hogyan fogod a kérdést használni, ha már sikeres és gazdag leszel. A feltételező kérdés az ügyvédek egyik kedvenc trükkje. Információt ad, amit tényként kell elfogadni, ugyanakkor információt is szerez. A feltételező kérdés a kereskedelemmel foglalkozó embereknek is kedvence. Például feltételezik, hogy valamit mindenképpen meg fogsz vásárolni, és azt kérdezik: zöldet vagy feketét szeretne? A reménybeli vásárlónak ilyenkor nehezebb nemet mondania, mivel a „nem” nem a megfelelő válasz az ilyen módon feltett kérdésre. (egy tipp: ha a kereskedő ezt a technikát használja, jó módszer, ha visszakérdezel: Látom, szeret feltételező kérdéseket használni. Miért van ez így?)

Most, hogy megismerkedtél a kérdések néhány hatékony használati módjával, miért nem kezded el őket használni még ma?

Itt be is fejezhetném a cikket, de akkor nem lenne lehetőségem arra, hogy elmagyarázzam a legutóbbi kérdés használatát: a következtetés levonását. Egy beszéd vagy cikk lezárásának kiváló módja az, ha egy kérdésben foglalod össze a főbb mondanivalókat. Ez megragadja az olvasók / hallgatók figyelmét, és gondolkodásra készteti őket. Ha így fejezed be a beszédet vagy a cikket, azzal mély benyomást hagyhatsz olvasóidban / hallgatóidban.

A kérdések hatékony használatának összefoglalása:

1. információt szerezni
2. felkelteni a figyelmet
3. információt adni át
4. gondolkodásra késztetni a másik felet
5. információt tényként elfogadni
6. következtetést levonni

Kérdezéstechnika online

>>>

Klikkelj a nyílra!

Tájékoztató

Vissza